Ukrajna csúnyán elszámolta magát, ezúttal Von der Leyen sem menti meg őket

Teljesen elszállhatott az ukrajnai infláció mértéke idén májusban, legalábbis az előrejelzések szerint. A hivatalos adatra még néhány napot várni kell, de beszédes információ, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) csütörtöki döntésével helyben hagyta a márciusban megemelt alapkamat mértékét, az továbbra is 15,5 százalékon maradt – írja a Kyiv Post. Erre pedig jó okuk van, hiszen az ukrán áremelkedés a tavaly nyári hónapok óta gyakorlatilag kezelhetetlen mértéket öltött.

Súlyos számok

Egy évvel ezelőtt az infláció mértéke éves alapon mindössze 5-7 százalék volt, év végére viszont már 12 százalékra kúszott, áprilisban pedig átlépte a 15 százalékot is. Utoljára 2023 májusában volt ilyen magas a fogyasztói áremelkedés mértéke keleti szomszédunknál, igaz, a 2022 év végi, több mint 26 százalékos és a 2015-ös, több mint 50 százalék feletti rekord drágulástól még messze van a mutató.

A kamat szinten tartásával a jegybank azt szeretné, ha minél gyorsabban visszatérhetne a remélt 5 százalék közelébe az infláció. Erre viszont sok szakértő szerint egyre kisebb az esély és várhatóan a következő hónapokban sem fog drasztikusan esni.

Mivel Ukrajna jelentős termőterülettel rendelkezik, a mezőgazdaságnak így erős hatása van az áremelkedésre. Márpedig a tavaszi fagyok rendkívül súlyosan érintették az ország agrárbirodalmait. Az ennek következtében növekvő árak már megjelentek a boltokban, de még tovább gyűrűzhet az emelkedés. Ha hozzávesszük, hogy a háború miatt folyamatosan nő a termékek előállítási költsége és a dolgozókat is csak egyre nagyobb bérrel tudják megtartani a vállalkozások, valóban nem jók a kilátások. Márpedig az alapkamatot csak az inflációs csúcs után kezdi majd el csökkenteni a jegybank.

Az NBU abban bízik, hogy idén év végére 9 százalék körülire csökken majd az infláció mértéke, köszönhetően az új aratásoknak, a mostanában stabilnak mondható energiaellátásnak és a globálisan csökkenő olajáraknak.

Az EU sem segíthet mindig

Nem számoltak viszont azzal a jelek szerint, hogy a következő hónapokban az épp csütörtökön lejáró uniós megállapodás miatt jöhet egy újabb árfelhajtó hullám. Brüsszel ugyanis nem hosszabbította meg a kvázi csak Ukrajnának hasznos gabonatarifa-egyezményt, amelynek köszönhetően Kijev szinte kontrollálhatatlanul önthette az unióba saját, kétes minőségű terményeit. 

Brüsszel már tavaly jelezte, nem lesz újabb hosszabbítás és elsősorban a nyugat-európai tagállamok és Lengyelország nyomására eddig nem mutatta be a korábban bejelentett, új szabályozásra tett javaslatot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig mindenben Kijevnek kedvezett, de van, amiben már ő sem menti meg őket.

Mindezt, ha összevetjük azzal, hogy a gabona és zöldség-termesztés és több százezer, sőt millió tonnával esett vissza 2024-ben Ukrajnával, így még inkább borúsnak látszódik az ukrán pénzügyi helyzet.

Csőd szélén táncolva

Ami már nyugaton is sokaknak szemet szúrt. A Fitch Ratings és a Moody’s után ugyanis egy újabb hitelminősítő, az S&P is lefelé húzta Ukrajna GDP-hez kötött kötvényeinek besorolását. Az új rövid távú minősítés szerint Ukrajna átkerült a D-be, azaz elmaradt a fizetési teljesítéssel, nem teljesítette időben kötelezettségét. Mindez azért, mert Kijev június elején megtagadta egy 665 millió dolláros tartozása kiegyenlítését. A tartozás a 2015-ben kibocsátott, gazdasági növekedéshez kötött derivatívákhoz, közismert nevükön GDP-warrantokhoz kapcsolódik.

Az ukrán kormány arra hivatkozik, hogy az érintett értékpapírokra vonatkozóan 2024. augusztus 27-én elfogadott moratórium van érvényben, amely 2025. május 31-től hatályos mindaddig, amíg az adósságrendezési folyamatot nem zárják le. 

Ukrajna gyakorlatilag a csőd szélén táncol, sőt, halad afelé, emiatt van óriási szüksége minden egyes euró- és dollárcentre, amit Brüsszel előszeretettel meg is ad nekik. Csak az a kérdés, mennyi értelme van önteni a feneketlen kútba a támogatásokat, hiszen egyelőre nem látszik, mikor ér véget a háború. 

Nyitókép: Anatolii STEPANOV / AFP